Munkahelyi feszültségeknél: amikor a kollégák elbeszélnek egymás mellett, nő a nyomás, és a helyzet már nem a feladatokról szól, hanem régi sérelmekről vagy kimondatlan elvárásokról.
Szülő–gyermek kapcsolati elakadásoknál: generációs különbségek, félreértett viselkedés, szorongás vagy bizonytalanság mögött húzódó érzések feltárásában sokszor segít egy külső, biztonságos szereplő.
Családi konfliktusoknál: testvérek, szülők vagy tágabb családtagok között a mediáció segít letenni az évek alatt felgyűlt kimondatlanságot és tisztábban látni egymást.
Párkapcsolati helyzetekben: ha a viták körkörössé válnak, ha a felek már nem hallják meg egymást, vagy ha sérült a bizalom.A mediáció nem hibást keres, hanem új kommunikációs csatornákat nyit meg.
A mediáció segít, hogy ne a feszültség irányítsa a helyzetet, hanem tudatos figyelem és kölcsönös tisztelet. A konfliktus nem rossz dolog – a nézeteltérések természetesek, és akár közelebb is hozhatnak két embert egymáshoz, ha jól kezelik őket.

A problémák elmélyülése akkor kezdődik, amikor a felek:

nem beszélnek a mélyebb érzéseikről,régi játszmákba csúsznak vissza,
„szőnyeg alá söprik” a gondokat,vagy már kerülik a témát, mert kiábrándító az eredménytelenség.
Ez gyakran érzelmi eltávolodáshoz és megrendült bizalomhoz vezet. A kutatások szerint (Gottman) a párkapcsolati konfliktusok egy része soha nem oldható meg végleg, és ez rendben van. A boldog párok titka nem a konfliktusok hiánya, hanem az, hogy képesek egészséges módon kezelni őket, és értik egymás mélyebb érzéseit.

A mediáció abban segít, hogy a kapcsolat ne a konfliktusokról szóljon, hanem a megértésről. Egy olyan folyamatot kínál, amelyben a felek visszatalálhatnak önmagukhoz és egymáshoz, és a feszültség helyett a tisztánlátás és az együttműködés kerül előtérbe.